Sajátos gondolkodás és kultúra - pásztorélet Nagy Gábor fotóin
Egyszer egy bika majdnem letarolta, de ez sem tántorította el a fotográfus néprajzkutatót attól, hogy folytassa egy már-már letűnőben lévő foglalkozás, a pásztorélet megörökítését.
A muzeológusként dolgozó Nagy Gábor igazi népi polihisztor: néptánccal kezdte, zenészként brácsán, dudán és furulyán is játszik, ő alapította a Rozsdamaró zenekart, lassan húsz éve pedig a Békés Banda tagja. Zenészként és néprajzosként is mindig érdekelte a pásztorkultúra, a pásztorzene és a viseletek.
Tizennégy évesen szerettem volna brácsázni tanulni, a szegedi Rockklub vezetője, Szurdi Zsolt indított el ezen az úton. Egy évre rá aztán jött a duda, Pál Istvánhoz, Pista bácsihoz jártam 1996-tól – mesél a kezdetekről Nagy Gábor. - Panelházban nőttem fel, bizony kitartóan gyakoroltam. A dudást eleinte nagyon nehéz elviselni, hamis is, hangos is, így az alattunk lakó szomszéd – akit egyébként Dudásnak hívtak – igencsak le akart beszélni. Nem hagytam magam, és szerencsére a szüleim támogatták a próbálkozásaimat.
Gábor kezében nemcsak hangszerek voltak, de fényképezőgép is. A néprajzi fényképezést Pál István mellett kezdte, majd Kunkovács László etnofotográfustól tanult sokat. Fontos számára, hogy a kép ne csak dokumentumértékkel, de a fotóművészet esztétikai értékeivel is bírjon.
Kunkovács László 50 évig fotózott pásztorembereket a Kárpát-medencétől Ázsiáig. Körülbelül 450 ezer felvétele van, rengeteget mutatott és beszélgettünk róluk, amiből sokat tanulhattam. Ezt az utat próbálom járni, szeretnék kialakítani egy saját archívumot, amit folyamatosan bővítek mind adatokkal, mind pedig felvételekkel.
Sokszor napokat is kint tölt a juhászokkal, hogy közelebb kerülve, benne élve már ne csak beállított képeket készíthessen, hanem spontán pillanatokat is megörökítsen vagy akár az éjszakai, hajnali életet. Így akad néhány kalandos története is.
Van egy költői vénával megáldott Makó-pusztai gulyás, aki kis verses novellákat ír az életéről. Készítünk is közösen egy albumot a szövegekből és a fotóimból. 200-300 szürkemarhát őriz, amelyek nem szokták meg az idegent, csak a gulyást ismerik és a kutyákat. Egy esti behajtásnál történt, hogy egy marha lemaradt, csak az irgalmatlan dübörgést hallottam a hátam mögül. Alig tudtam elugrani előle, hajszál híján letarolt, de szerencsére megúsztam.
Nagy Gábor Rokonok című, pásztoréletet bemutató kiállításának fotói a Kőfeszten is láthatóak lesznek.
Több oka is van, hogy ez lett az anyag címe. Egyrészt sok helyen még ma is élő dolog, hogy pásztor csak pásztorlányt vesz feleségül, így sok pásztorcsalád rokoni kapcsolatban áll egymással. De fontos a foglalkozás általi rokonság is, a sajátos gondolkodás és kultúra, ami szintén közös tudást alakít ki. Végül, maga a kutató is szinte rokonná, baráttá válik, miközben próbálja megérteni és ábrázolni a pásztorok életét.
Nagy Gábor kiállítás a Kőfeszt ideje alatt a Kővágóörsi Alkotótáborban lesz megtekinthető.
Kövesse a Kőfesztet Facebookon is!
Az idei Kőfesztet a VEB2023 EKF programsorozat es a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatja.