Kincs, ami nincs

Kincs, ami nincs
2021.01.17.

Gondolta volna, hogy mikor a Balatonban fürdik, akkor mindezt közel 1800 milliárdnyi arany társaságában teszi? Ugye nem?

Erre a tényre egy 1798-as levélben maga a tihanyi apát hívta fel az illetékesek figyelmét. Írása alapján a Balaton iszapjában kimosható méretű drágakőszemcsék és arany is található. Ezt egyrészt írásos forrásokra, másrészt saját tapasztalataira alapozta. Az apát gyakran tanulmányozta a rómaiak levelezését, akiknek aranymosói gyakran találtak aranyat. Az apát személyes tapasztalatai pedig az ő korában ott tevékenykedő mosók zsákmányainak volt köszönhető.

Valószínűleg ez az 1798-as levél keltette fel a figyelmét Hollósvári Imre bányamérnöknek, aki 1898-ban alakult Kaláni Bánya- és Kohó Rt.-nél dolgozott, de 1907-es, a Budapesti Hírlapban megjelent cikke megírásakor már három éve a Dunántúl geológiáját vizsgálta. Ennek a munkának köszönhetően került kapcsolatba olyan aranymosókkal, akik még a 20. század elején is keresték az értékes fémet a Zalában, illetve a magyar tenger partján. A komolyabb vizsgálatok lebonyolításához két igen tehetséges mosó segítségét kérte, akik a tó 61 különféle helyről vettek neki 10-10 kg-nyi homokot. A minták pedig bizony tényleg aranyat tartalmaztak.

Az aranymosók sáraranynak nevezik ezt az iszapban fellelhető, igen finom pikkelyformájú előfordulást. A balatoni mintákban 100 kg-onként két szem sárarany volt, melyből 1000 szem kell egy gramm aranyhoz. Ezt az átlagot kisebb ingadozással minden mintában sikerült kimutatni. Mit jelent a 2 szem/100 kg? Matekozzunk egy kicsit. 

Szerencsére Hollósvári elvégezte helyettünk ezeket a részletes számításokat. Kezdjük ott, hogy egyetlen gramm aranyhoz 5 vasúti kocsi, 50 tonnányi tartalmát kellene végigszitálni. Összességében a Balaton 600 négyzetkilométer területű, ami az öt méteres iszapréteggel és köbméterenként két tonnával számolva a teljes homok 6 milliárd tonna, vagyis 600 millió vagonnyi.

A fenti számítás alapján ebben 120 tonna aranyat lehetne találni! Mivel a vizsgált mintákban az aranyat alig szennyezte ezüst, így Hollósvári 23 karátosnak becsülte annak tisztaságát. Ez mai árfolyamon kilogrammonként nagyjából 15 millió forintot ér, ami 120 tonna esetében 1800 milliárd forintot tenne ki! Azért ez már egy elég komoly aranyban és pénzben is. Hogy kicsit szemléletesebben legyen kifejezve, a tóban annyi arany található, amit ha kihengerelnénk, akkor beboríthatnánk fele a tó teljes felületét. De mindezt kinyerni lehetetlen. A Balaton tönkretétele nélkül. És még csak nem is lenne gazdaságos! 

6 milliárd tonna, tömörödött kőzet átvizsgálása valószínűleg többe kerülne, mint 1800 milliárd. ÉS akkor még nem is beszéltünk a vele járó problémákról Hová tennénk az átvizsgált anyagot? Egyszerű válasznak tűnik visszahányni a tóba, ám a feltört homok – Hollósvári számításai szerint – olyan mértékben foglalna nagyobb helyet, mint a mostani tömörödött, hogy azzal sivataggá változtatná a tó helyét. Tehát jobb ha ott marad, ahol van. Ez a balatoni kincs, ami nincs.

Forrás: Tó-retró

Vissza