Horti Zoltán - A krónikásokat számos történész tekinti délibábos balfékeknek, pedig nem voltak azok

Az előadóművész erről a vasarnap.hu-nak mesélt egy interjú keretei között, melynek során kiderült, hogy a maratoni történetmondásban érdekes és izgalmas történetekben nem lesz hiány. Majd ezt is elárulta, hogy hogyan jött az az ötlet, hogy a magyar középkori krónikákat egyszerre, élőszóban is el kellene mondani a színpadon.

A magyar múlt és történelem krónikáshagyománya talán napjainkban kevésbé ismert, mint kellene, ezért gondoltam arra, hogy színpadra viszem eleink históriásembereinek a munkáját. Ha a vírushelyzet megengedi, akkor az előadás részletei augusztus 27-én a kővágóörsi Kőfeszten kerülnek bemutatásra. Ennek a hagyományőrző fesztiválnak részesei leszünk mi is a Görömbő Kompániával.

Elmondása alapján többek között Anonymus, Kézai Simon, Kálti Márk, Thuróczy János és pedig Bonfini sorai is megszólalnak majd. Természetesen ezt úgy kell elképzelni, hogy a krónikás írók munkái egy művé összefűzve hangzanak el.

Horti Zoltán a műsor alapgondolatának megszületéséről a lapnak elmesélte, hogy akkor jött neki az ötlet, amikor a szobái falát festette. Miután ez egy igen mechanikus és monoton munka, így volt ideje másra is odafigyelni közben, ezért az interneten olyan hanganyagok után kutatott, amelyeken magyar krónikák hangzanak el. Majd mikor elkezdte hallgatni őket rájött, hogy fantasztikusan izgalmas a magyar történelem, hiszen több tucat regénnyel is felérne múltunk, mégsem nagyon olvassuk ezeket a forrásokat.

Egészen más történelemszemlélet rajzolódik ki a középkori krónikák nyomán, mint ahogy azt egykor az iskolapadban tanultuk. Olyan dolgokról tudósítanak, melyeket ma történészek nem tartanak lényegesnek, ezért sok minden kimarad a magyar múltból. A krónikákat meghallgatva és végigolvasva azt kell mondanom, hogy van mire büszkének lennünk, és ezt a történeti hagyományt érdemes lenne többeknek is megismerni, akár egy ilyen fesztivál keretén belül, élőszóban is.

- mondta.

A mesemondó ezt követően azt fejtette ki, számára mi volt az, ami újat jelentett a krónikák megismerése során. Mint mondta, a történelemkönyvekből meg lehet tanulni az évszámokat meg az összefüggéseket, ez viszont nem érdekli a gyerekeket, ezért úgy gondolja, hogy az is nagyon fontos lenne egy történelem tanár számára, hogy a tárgyat érdekessé tegye, történeteket, sztorikat mondjon az adott korról. Szerinte, ha krónikákból több részlet hangozna el, akkor azt a fiatalok is sokkal izgalmasabbnak tartanák.

Itt mondott is egy izgalmas példát:

Attiláról, a hunok királyáról megírják, hogy elfoglalta Argentinát! Ezen mindenki jól kacag, holott ez tény, a meghódított város neve valóban Argentina volt, de ma úgy hívják: Strasbourg. Attila számos lyukat üttetett a falakra, és elrendelte, hogy az ő életében nem csinálhatnak oda kapukat – így kapta a város az „utak városa” elnevezést. Ez egy érdekes, színes történet, amit ha egyszer elmond egy tanár, akkor örökre megmarad a diákokban.

Hangsúlyozta, hogy ugyan a krónikásokat számos történész tekinti délibábos balfékeknek, pedig egyáltalán nem voltak azok, hiszen koruk legtájékozottabb emberei voltak.

A lap arról is kérdezte az előadóművészt, hogy mit gondol arról, hogy amíg a történetek, mondák, eposzok szóban éltek, nem torzulhatott- e az egykori tartalom? Horti Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy tisztában kell lenni azzal a történelmi ténnyel, hogy az írásbeliség térnyerése előtt a szóbeliség nagyon jelentős, a hagyományőrzés szabálya pedig nagyon szigorú volt. Ott mindent, szóról-szóra ugyanúgy kellett elmondani, amint az elődöktől hallották.

Majd elárulta, hogy a krónikákból szerzett sok-sok élmény motiválta arra, hogy ezeket összefűzze, és egyben elmondja.

Amikor összeszerkesztettem az anyagot, akkor az egész szövegeket beillesztettem, hiszen arra nincsen jogom, hogy elvegyek belőlük. Mindegyik krónika úgy kezdi, hogy elolvasván a korábbiakat, azok összegzését írja meg… Nem a krónikás akart kitalálni egyet, hanem a korábbiakat akarta kiegészíteni és így egy újat, teljesebbet megalkotni.

- magyarázta.

Ezek után természetesen az a kérdés sem maradhatott el, hogy mennyi idő alatt lehet elmondani a magyar krónikás anyagot? Nem köntörfalazott: elmondta, hogy bizony hosszú lesz. Ez azonban nem meglepő, hogy azt nézzük, hogy a Magyarok Krónikái összeszerkesztve 430 oldalasra sikeresett, melyben főleg Kálti Márk Képes Krónikáját vette alapul, de Anonymus munkája is jelentős helyet kapott, hiszen egy olyan kort írt meg, mely a többi krónikában nincs jelen úgy, mint nála.

Mint mondta, több mint tíz órás műsor lenne, a felolvasáshoz több segítőre is szükség lesz majd.

Ez csak úgy lehetséges, ha korán reggel megkezdjük a felolvasást – mert itt nem lehet tévedni –, amely aztán estig el fog tartani. Természetesen lesznek közben szünetek, amikor zenei produkciók váltanak minket, az elbeszélőket. Nagy segítség lesz jó barátom, Heinczinger Mika, a Misztrál Együttes jeles tagja, aki szívesen vállalta, hogy részt vegyen a zenei és szövegrészekkel, hiszen mostanában készül el Csodaszarvas című munkájával.

- fogalmazott.

Végezetül pedig elmondta, hogy az a céluk, hogy egyszer élőszóban, egyben felolvashassák a Magyar krónikákat.

Ha még többet akarsz tudni, akkor kövess minket Facebookon, Instagramon és YouTube-on!