A Káli-medence kincsei: Köveskál, Urunk Mennybemenetele templom
Köveskál középkori eredetű, Szent Vid és Modesztusz tiszteletére szentelt temploma a 18. század közepe tájára összedőlt, mai templom 1795-ben épült.
Köveskál a Káli-medence keleti részén fekszik, Veszprém megye tapolcai járásában; az 1950. évi megyerendezés előtt Zala megyéhez tartozott. A település papját írott források először 1327-ben említették.
A település temploma 1795-ben épült, de a hívek már 1760-ban építettek egy kisebb oratóriumot, melyet már a Feltámadásnak szenteltek.
A barokk templom egyhajós, homlokzati toronnyal, keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, és sekrestyével épült. Főoltárát Krisztus mennybemenetelének szentelték.
A szentély hátfalán, a mai főoltár takarásában rejtőzik az eredeti „főoltárkép”, a Mennybemenetel képe, azaz adoráló angyalok közt a fénytől övezett, égbe emelkedő dicsőséges Krisztus alakja található. A barokk oltárépítmény képe kétoldalt egy-egy fülkét mutat, benne az ifjú Szent Imre herceg, illetve tanítója, Szent Gellért püspök szoborszerű, álló alakjával, attribútumaikkal, a szüzesség liliomával, illetve püspöki tiarában az oltári szentségre utaló kehellyel-ostyával, illetve a mártíromság keresztjével.
A szentély lapos kupoláján a „hiányos” Szentháromság látható: a Szentlélek galambja alatt jobbra az atya ülő alakja, világgömbbel és hatalmát szimbolizáló jogarral, balra felhőkre terített bíbor leplen, üres trón bíborszín párnával a feltámadó Krisztusra vár, akire az atya tekintete és kézmozdulata is mutat.
A szentély déli oldalfalán ablak alatti tondóban Szent Péter mellképe, vele szemközt Szent István király apoteózisa látható. Ősz szakállú, áttetsző fehér nimbusszal ábrázolt idős alak fehér-arany-kék színű magyaros ruhában jelenik meg. Lábai előtt két puttó aranybojtos-bíborszín párnán a koronázási ékszereket, a keresztény magyar királyság jelvényeit: jól felismerhetően a szent koronát, illetve az országalmát és a jogart emeli felé.
Az összetett ikonográfiai program a keresztény magyar királyságot és az annak megteremtőjeként ábrázolt István királyt üdvtörténet kontextusban mutatja be.
A templomot 1900-ban felújították, mai főoltárát és új belső kifestést Heckenast János szombathelyi templomdíszítő készítette. A festett faoltár felépítése és ikonográfiája is illeszkedik a barokk szentélybelsőhöz.
Maga az oltárépítmény a festett barokk architektúra rendszeréhez alkalmazkodik, a festett párkány és oromzat folytatásában jelenik meg a hátfal előtt.
Forrás: Veszprémi Érsekség